ugrás a tartalomra

Vitéz Mihály

premier: 2015. február 6.
„Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket."

Írta: Székely Csaba

VITÉZ MIHÁLY

komikus történelmi tragédia tizennyolc képben

Egy szünettel - 180 perc

A Weöres Sándor Színház által 2013-ban meghirdetett drámapályázat díjnyertes műve.

A drámapályázatot a szombathelyi Weöres Sándor Színház névadója születésének 100. évfordulójára hirdette meg. A kiíró elvárása volt, hogy a beadandó művek Weöres Sándor: Testamentum című írásának szellemében szülessenek.

Weöres Sándor: Testamentum
„Havalahasíremléket,szobrot,emléktáblátkapok, vagy bármely intézet a nevemet viseli, mindegyikre véssék rá e sorokat:
Az emberiség akkor fog boldogulni,
–ha rááll az egyetlen józan, ráállható alapra: ha szükségleteit elégíti ki, és nem szenvedélyeit, bosszúvágyait, rögeszméit.
–ha módot lel arra, hogy ne legyen kénytelen eltűrni, hogy gonosztevők, őrültek, komédiások, mániákusok vezessék, fel bírja ismerni őket, és nem szolgálja többé az ő terveiket.
–ha érzi és tudja, hogy erőszakot és elnyomást tétlenül szétnyűni kisebb rossz, mint tettel legyűrni.
–ha úgy tevékenykedik, hogy nem árt vele se másnak, se magának. Ha ezt nem az egész emberiség, hanem csak egyetlen nép tudja: bármily megpróbáltatás és csapás érheti, mindig megerősödve és megsokszorozódva fog felemelkedni. Nem pusztul el, míg hatalom és fölény délibábjai helyett a józan mértékhez igazodik. Mértékét eltanulják a szomszéd népek is, majd azoknak szomszédai.”

A magyar színházi és irodalmi élet vitathatatlan tekintélyű képviselőiből álló zsűri - Alexa Károly, Hamvai Kornél, Molnár Piroska, Nádasdy Ádám, Valló Péter - 173 jeligés pályamunka közül választotta ki a nyertest: Székely Csaba író Vitéz Mihály című drámáját. A 3 millió forint összegű fődíjat Székely Csaba Weöres Sándor születésének 100. évfordulóján, 2013. június 22-én, a szombathelyi Weöres Sándor Színházban vette át Szőcs Gézától.

Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója a pályázat kapcsán elmondta: „Izgatottan, szinte félelemmel olvastuk a pályázatra érkezett műveket, óriási volt a várakozás, hogy születik-e valami valóban különleges, értékes alkotás. Az is benne volt a pakliban, hogy nem találunk olyan darabot, amit érdemes bemutatni. A Vitéz Mihály olvasásakor nagy kő esett le a szívemről, majd külön boldogsággal töltött el, amikor kiderült, hogy Székely Csaba alkotása. Székelyt nemcsak én tartom nagyra, de ő a határon innen és túl is jegyzett, rangos, elismert szerző. Mint igazgató örülök, hogy a szombathelyi színház Székely Csaba ősbemutatóval is büszkélkedhet.”

Székely Csaba 1981-ben Marosvásárhelyen született drámaíró, munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták. BBC rádiójáték-pályázat legjobb európai dráma díja (Do You Like Banana, Comrades?), Vilmos-díj, Szép Ernő-jutalom, Látó nívódíj, Örkény István Színház drámapályázat első díja, Színikritikusok Díja a legjobb új magyar drámáért (Bányavirág), Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díj, Brit Írószövetség Imison-díj, Weöres Sándor Színház drámapályázatának első díja, Színikritikusok Díja a legjobb új magyar drámáért (Bányavakság).

Székely Csaba a Vitéz Mihály kapcsán összefoglalta: „Erdély története mindig is zűrös volt, de a tizenhetedik század elejére a történelem szereplőinek sikerül végzetesen összebonyolítaniuk itt az eseményeket. A Vitéz Mihály címszereplője a legismertebb román nemzeti hős, majd minden romániai városban áll szobra. A karizmatikus Mihály vajda egymás ellen fordítja a székelyeket és a magyarokat, és simán elfoglalja Erdély trónját - erről a periódusról szól a dráma. Előbb foglalkoztatni kezdtek az ide vezető események, majd egyre jobban kezdett érdekelni maga Mihály. Az a folyamat érdekelt, hogyan válik egy ismeretlen kereskedő akkora manipulátorrá, hogy könnyedén egymás ellen fordít két népet, ez ma is nagyon aktuális. Felfedeztem Mihályban a kalandvággyal megáldott karrieristát, akiben jól megfér egymás mellett a tisztesség és álnokság; akinek az élet egyszerre mulatság és taktika; aki ritkán mond igazat, a hazugságait viszont komolyan gondolja; aki attól fogva, hogy ráérez a hatalom ízére, megállíthatatlanul tör előre. Egyszóval megláttam benne a mai politikust.”

Jordán Tamás igazgató a komikus történelmi tragédia rendezését a színház nemrégiben kinevezett főrendezőjére, Béres Attilára bízta, díszbemutatóját 2015. február 6-ra tűzte ki.

Béres Attila, a Weöres Sándor Színház főrendezője kiemelte:
"Számomra a legfontosabb és a legérdekesebb a Vitéz Mihály című darabban az ember és a hatalom viszonya. Azt a kérdést próbáljuk körüljárni, hogy hogyan hat a hatalom az emberre, hogyan változtatja meg a személyiségét, a hitét, a gondolkodásmódját, az egész életét. És főleg azt, hogy miért? Miért deformálja már-már szükségszerűen az embert a hatalom? Mik ennek a fokozatai? Megállítható ez a folyamat? Létezik-e a barátság a hatalommal bíró ember körül? Ez a darab végtelenül humoros nyelvezetével egy igencsak ironikus, már-már a groteszk határát súroló kórkép a máról… Ha úgy tetszik, ez is egy karikatúra.”


Szereplők:

Mihály, krajovai bán, majd vajda Bajomi Nagy György

Sztanka, a felesége Csonka Szilvia, Nagy Cili

Mihálcsa, bojár Szerémi Zoltán

Petrosz, kém Mertz Tibor

Dorina, Mihály nagyanyja Németh Judit

Sztroje, gazdag bojár, Mihály barátja/Egy vallon lovag Szabó Tibor

Radu, előbbi testvére/Egy vallon lovag Kálmánchelyi Zoltán

Preda, előbbi testvére/Egy vallon lovag Matusek Attila

Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme/Miklós, Mihály fia Jámbor Nándor

Báthory András, bíboros, majd fejedelem/Sztojka, bojár Balogh János

Makó György, székely főkapitány/Novák, zsoldoskapitány/Basta, császári generális Horváth Ákos

Velika, erdélyi udvarhölgy Hartai Petra

Sennyei Pongrác, erdélyi tanácsúr Kelemen Zoltán

Ravaszdi György, erdélyi tanácsúr/Mihály szolgája Vass Szilárd

Kornis Gáspár, erdélyi tanácsúr/Árus/Egy székely Endrődy Krisztián

Fehler, prágai hivatalnok/Egy szajha/Egy fiú Edvi Henrietta

Spiegl, prágai hivatalnok/Egy szajha/Tudora, bojárlány Fekete Linda

II.Rudolf, német-római császár/Hóhér/Egy székely Avass Attila

Mátyás főherceg, a császár öccse/Poroszló Szabó Róbert Endre

Katona/Prágai hivatalnok Móri Csaba Kecsa

Egy szajha/Prágai hivatalnok Németh Gyöngyi



Alkotók:

Díszlettervező Horesnyi Balázs

Jelmeztervező Pilinyi Márta

Dramaturg Ari-Nagy Barbara

Csatazenék dobra Vörös Emil

Kellékes Jenei Ági

Súgó Balogh Lívia

Ügyelő Győrváry Eszter

Rendezőasszisztens Kapornaki Rita


RENDEZŐ Béres Attila

Ősbemutató: 2015. február 6. 19 óra, Márkus Emília terem

Az előadás megtekintése 16 éven aluliaknak nem ajánlott!