ugrás a tartalomra

Gőzerővel - és pénzhiánnyal - működik a színház

2011. március 4.
Jordán Tamás, a Weöres Sándor Színház igazgatója idestova négy éve folytat heroikus küzdelmet Szombathelyen azért, hogy mindenkivel a - döntéshozókkal is - megértesse: számára a színház több mint előadások összessége: "Azért jöttem Szombathelyre, hogy bebizonyítsam: az előadások mellett sok minden mást is kell csinálni, hogy valóban hatást gyakoroljunk a város életére." Most már nemcsak mondja, hanem mutatja is: az új színházépületben mindig történik valami.

A közönség egyre jobban érti (és láthatóan tetszik neki), hogyan is működik a színház - mint fórum, találkozóhely, agora. Ez utóbbi fogalmat ő maga "dobta be" a szombathelyi köztudatba, amikor először beszélt itt színházi terveiről. A tegnapi sajtótájékoztatón pedig azt is elmondta, hogy az idei városi támogatás összege a látszat ellenére jelentősen csökkent a tavalyihoz képest. A színház mintegy 50 milliós működési hiánnyal küzd, 5 százalékkal csökkenteni kellett a fizetéseket.

A költségvetés adatai szerint a szombathelyi önkormányzat 2011-ben 196 millió forinttal támogatja a Weöres Sándor Színházat, szemben a 2010-ben megítélt 185 millió forinttal. Az állítás - ahogy Jordán Tamás tegnap a nagy érdeklődéstől kísért sajtótájékoztatón megjegyezte - sokak számára nyilván "döbbenetesen hangzik", hiszen az idézett adatok alapján úgy tűnhet, hogy az általános megszorítás közepette az idei költségvetés egyértelmű nyertese a WS Színház.

Az ördög azonban a részletekben rejlik. Jordán Tamás csütörtökön mindenekelőtt emlékeztetett arra, hogy már a tavalyi önkormányzati támogatás összege is magában foglalta a Mediawave-nek szánt (a színházon tehát csak átfolyatott) 20 millió forintot; vagyis a színházi támogatás 2010-ben is 165 millió forint volt valójában. (Ebben a karneválszínházi 5 milliós tétel is benne van.)

Az idei 196 milliós támogatás pedig, ha jobban megnézzük, nem több 145 millió forintnál. Azaz a tavalyi valós összeg is 20 millió forinttal csökkent, miközben a méreteiben is megnövekedett, korszerű épületben pusztán a rezsiköltségek is jelentősen megnövekedtek; arról nem beszélve, hogy a színházi nagyüzemben szükség lenne a technikai személyzet bővítésére.

Hogy akkor miképpen lett a valós 145 milliós működési támogatásból 196 milliós tétel a városi költségvetésben? A válasz kulcsa a bérleti díjban rejtőzik. A színház ugyanis bérleti díjat fizet az önkormányzatnak az épülethasználatért: havonta 3 - évente 36 millió forintot. (Erre a konstrukcióra a Hemo-beruházás áfa-visszaigényléshez van szükség.) Ezt az összeget az önkormányzat jelen esetben "az egyik zsebéből átteszi a másikba": odaítéli a színháznak, hogy aztán bérleti díjként visszakaphassa.

Számoljunk: ha 196 millióból levonunk 36 milliót, az eredmény 160 millió forint. Ebből pedig ki kell vonni az idei Mediawave-fesztivál 15 millióját, hogy megkapjuk a 145 millió forintot, azt az összeget, amivel az önkormányzat támogatja a most már tényleg nagyüzemként működő (nagyüzemként működni képes) WS Színházat. Vagyis: miközben a színház működési költségei megnövekedtek, az önkormányzati támogatás csökkent a tavalyihoz képest. Jordán Tamás hangsúlyozta, azért tartja fontosnak mindezek tisztázását, hogy világossá váljon: a közhiedelemmel ellentétben a költségvetési támogatások tekintetében nem a legnagyobb nyertes, hanem a legnagyobb vesztes a színház.

A színház - amely tényleg gőzerővel dolgozik: a sajtótájékoztató idején is minimum három helyen zajlott a munka. A Márkus Emília-teremben a Pygmalion készül, a nagyteremben a Kabaré, a stúdiószínpadon Fekete Ernő (mint vendég) esti egyszemélyes Weöres Sándor-előadásának játékterével ismerkedett tegnap délelőtt (Mennyekbe vágtató prolibusz lesz ma is).

A leghatásosabb, legkatartikusabb élmény mégis az volt, ahogy Jordán Tamás a tőle megszokott heroikus, kétségbeesett és vonzó vehemenciával századszorra is megpróbálta elmagyarázni, hogy számára a színház jóval több, mint (természetesen jó) előadások összessége. Azért jött Szombathelyre, hogy ezt a tételt bebizonyítsa. Mániákusan akarja a jót.

És engedtessék meg neki, hogy sokéves, kiérlelt tapasztalatok birtokában megfogalmazhassa és megvalósíthassa a saját színházi koncepcióját. Amelynek a Kötelező olvasmány éppen úgy része, mint a papírgalacsin-dobáló játéknap vagy a Császárok napja meg a Viccel ütjük agyon. Ez is, az is siker. Ráadásul ilyesmit senki más nem tud(ott) kitalálni.

Jordán Tamás színházi koncepciójához szorosan hozzátartozik az étterem, mint közösségi tér. Az új WS Színház épületében is fontos szerepet játszik a Krúdy Klub és Étterem, ahol több Thea-tér program is zajlik. Az étterem természetesen nyilvános. A csütörtöki meghívó munkaebédre is szólt.

szerző: forrás: Vas Népe (szerző: Ölbei Lívia), fotó: nyugat.hu