Zenésznek lenni: életforma

Ritka alkalom, hogy Osztrosits Eszter és Osztrosits Éva egy színpadon játszik. A két tehetséges hegedűművész karácsony előtt a toronyi általános iskolában adott koncertet. Azt mondják, csodálatos érzés azon a helyen fellépni, ahol egykor a mindennapjaikat töltötték. A Zeneakadémián Kokas-Kelemen tanítványként végeztek. A művészek az új év kihívásairól beszéltek a Ráadásnak.

A beszélgetést Eszter azzal kezdi, hogy ugyan mindenki a pandémiás időszak nehézségeire fókuszál, ő inkább mégis azt hangsúlyozná ki, bíztató, hogy az év vége ennyire felpörgött. Elnyertek ugyanis egy pályázatot a férjével, Tabajdi Ádám orgonaművésszel. Öt koncertet adtak hegedűre és orgonára, szép helyszíneken játszottak. Dozmaton is jártak, szerettek volna vidéken többet muzsikálni. Úgy véli: a közönség rendkívül nyitott szívvel fogadta műsoraikat. A bezártság után az emberek szinte szomjazták az élő előadás nyújtotta élményt. Koncerteztek Dozmaton kívül Debrecenben, Nyíregyházán, Győrben és Helvécián is. Fontosnak tartották, hogy olyan helyszíneket válasszanak koncertjeik megvalósítására, ahol valamilyen módon személyes, érzelmi kötődésük van a közönséggel vagy épp a helyszínnel. Azt meséli, nagy szeretettel várták őket, nagyon megható volt. Ha olyan helyen lépnek fel, ahol személyes, esetleg közeli ismerősök ülnek a közönség soraiban, az mindig „szuper” mondja a művész, látja, hogy örülnek nekik : az „elképesztően inspiráló számunkra” mondja a művész. Közönség és előadó közös megismételhetetlen élménye születhet egy-egy ilyen alkalomból. A toronyi fellépésről meghatódottsággal beszél: „Most felléptünk a toronyi iskolában is, ahol felnőttünk, talán a gyerekeknek is jó, hogy láthatják: mi felé haladhat az ember élete. Merjünk álmodozni! Fontos, hogy a fiatalok, a kisiskolások lássanak perspektívát. A zenéléshez lelassulás, elmélyült munka, kitartás szükséges. Egy rövid darab előadását legtöbbször hosszas felkészülés előzi meg, ezt jó látni már kiskorban. Azt gondolom ez nagyon fontos.

A saját gyerekkorát is szívesen felidézte. Kérdésemre, hogy nehezebb volt-e vidékről indulni, szívesen válaszolt. „Szerencsénk volt, hogy ketten voltunk. Egymást segítettük az előre jutásban. Kiváló tanáraink, Kalló Zsolt és Brandiszné Szép Emőke inspirációja mellett egymás gyakorlását hallgatva is sokat tanultunk. Komoly terelgetésben volt részünk. A legjobb közegekben próbálhattuk ki magunkat. Korán megkaptunk komoly és szép feladatokat. Steve Reich kortárs zeneszerző, Double Szextet című darabját másodéves korunkban játszhattuk úgy, hogy a szerző személyesen jelen volt a koncerten. Óriási dolog volt ez nekünk és néhány év távlatából még inkább rádöbbenünk milyen jelentős, zenetörténeti jelentőségű esemény részesei lehettünk ilyen fiatalon. Világklasszis zeneszerzőről beszélük és mi ott álltunk a Zeneakadémia Nagytermében. Kiválasztottak voltunk, de kellő lazasággal tudtuk kezelni, nem éreztük a nyomasztó oldalát.”

Eszter elmeséli, hogy kiváló lehetősége adódott 2020/2021-es tanévben egy jelentős kutatói ösztöndíj elnyerésével. Az Új Nemzeti Kiválóság Program keretén belül az 1900-as évek első néhány évtizedének hangfelvételek által dokumentált időszakát vizsgálhatta annak tükrében, hogy ezek miként hatottak a jelen előadói gyakorlatra. „Rengeteg korai hangfelvételt hallgattam. Akkoriban még nem volt jellemző az előadásokra ez a nyomasztó professzionizmus. Ez ma sajnos rátelepedett a zenészekre, de én igyekszem ebből kilépni és nem az elvárások felől közelíteni. Az emberek nagy része elektronikus eszközről hallgat zenét, nem élőzenét fogyaszt. Ez pedig lássuk be, egyfajta közvetített hang, egészen más a természete és a hatása. Az a fajta személyesség, ami fontos számomra az előadóművészetben, az csak az élő előadásban tud igazán érvényesülni. Minden esetleges hibával, apró mozdulattal együtt.”

Eszter szerint a megjelenés, a kisugárzás is fontos, a személyiség összessége, ez tud igazán hatást elérni. Szerinte nem az előadó virtuozitása a legfontosabb, - ez csak eszköz- nem kell állandóan mutogatni, sokkal fontosabb, milyen érzéseket közöl a darab és mit vált ki a hallgatóból. A legfontosabb pedig a közösségi élmény, amit csak egy élőzenei koncert adhat meg. Azt mondja, a legjobb az egészben, amikor a közönség rezgései visszaérnek a színpadra az előadóhoz, ez szinte érezhető a levegőben. Férje, Tabajdi Ádám orgonaművész inspirálja, ha közös koncertet adnak. A hegedű-orgona felállás ritka a zeneirodalomban, de kortárs szerzőkkel jó a kapcsolatuk, így sokszor ennek kapcsán tesznek szert új művekre. Az egyik ilyen Szatmári Zsigmond műve. A testvérével pedig csodálatos élmény a közös muzsikálás. Ismerik egymás minden rezdülését. Eszter játszik még az osztrák-magyar Haydn zenekarban, kikkel járt már Japánban, Kínában, Argentínában és Brazíliában is. Emellett az Új Magyar Zenei Egyesület (UMZE) tagja és a néhány éve fiatal zenésztársaival alapított Kamara-kör oszlopos tagja.

A felső két képen Osztrosits Eszter, az alsó kettőn Osztrosits Éva látható

Osztrosits Éva, aki 2020-ban elnyerte a Junior Prima Díjat, és a Korossy Kvartett tagjaként 2021. októberében, a Bartók Világversenyen 5 különdíjat szereztek a döntőbe jutást követően. Feleleveníti azokat az éveket, amikor az iskolai ünnepségen léptek fel utoljára a tornateremben. Nagyon nagy élmény volt a tanáraik előtt játszani újra. Rengeteg feladat áll előtte. A Korossy vonósnégyessel januárban Rómába utazik, aztán Törökországba, de a Zeneakadémián és a CEU-ban is játszanak. Minden hónapban van legalább két kvartettkoncertjük, és emellett Éva számos más kamaraösszeállításban, többek közt: a Classicus kvartettben, vagy a főleg kortárszenét játszó UMZE kamaraegyüttes állandó tagjaként is fellép. A fókusza maximálisan a kamarazenélésen van, de májusban szólistaként a Müpa színpadára is áll majd, amikor Veress Hegedűversenyét adja majd elő.

A kvartettezés mindennapos feladatot ad neki: napi 4 órában próbálnak heti 4-5 alkalommal. Nagyon szeret közéjük tartozni. A zenész hivatás valójában speciális életforma. Nagy rendet, fegyelemet kíván a művésztől. Éva minden héten háromszor igyekszik mozogni is, amely a zenéléshez nélkülözhetetlen kondíciót alapozza meg. A kortárs zeneszerzőkkel nagyon szeret együtt gondolkodni, szerinte ők kiválóan ismerik a hangszerek határait, apró módosításokat, ötleteket, javaslatokat viszont szívesen vesznek a zenészektől. Számos alkalommal volt lehetősége kortárs művek ősbemutatójára, illetve olyan neves zeneszerzőkkel dolgozni, mint Kurtág György, Eötvös Péter, Steve Reich vagy a fiatalabb generációból: Tornyai Péter vagy Dargay Marcell.

„A közönség a klasszikus műveket szereti inkább. De megvan a kortárs zenének a közege. Van, aki kifejezetten a kortárs zenét kedveli, arra is vesz bérletet. Ez ízlés dolga, a befogadó stílusától függ. Egyébként mindennek a kulcsa a nyitottság. Természetes persze, hogy klasszikusokra szívesebben beülnek, de nagyon sikeres
volt például a Kurtág 95 / Pilinszky 100 című koncert is, ahol Zsótér Sándor és Stork Natasa olvastak fel Pilinszky szövegeket, ezek között Kurtág zeneművek szólaltak meg. Rendkívül izgalmas volt.”

Éva a Kruppa Vonósnégyesről is mesél: velük bejárta Európa nagyvárosait, ugyanis az European Chamber Music Academy tagjaiként számos ország nagyvárosaiban vehettek részt mesterkurzusokon, illetve fesztiválok előadóiként. Az új kvartettjében, a Korossy Kvartettben most brácsázik, ami azért is izgalmas feladat, mert ez egy újfajta szerepkör, ismerős és újfajta kihívásokkal. Azt nem sokan tudják, hogy a hegedű tanszakon a növendékeknek brácsázni is kiválóan kell tudni. Éva most mindkét hangszeren koncertezik. A felkészülés, koncertezés mellett a doktori disszertációján dolgozik. Veress Sándor Vonósnégyesversenyművéről ír elemző értekezést, majd egy másfél órás koncerttel is készülnie kell a doktori cím megszerzéséhez, amelynek a műsora is Veress Sándor életművéhez kapcsolódóan alakul majd. Ezután védheti meg a doktori címet. Nagyon szeretne tanítani és játszani is. Októberben tizenöt koncertje volt, mind más repertoár. De imádja ezt csinálni. Ahogy ő fogalmaz teherbírónak és elhivatottnak kell lenni.

December a töltekezés hónapja. Elnyert egy MMA-Ösztöndíjat. Bartók és Veress kamaradarabjait játssza majd kiváló társakkal (Dani Imre, Szűcs Péter, Devich Gergely és Kiss Lucia) a BMC-ben. A különböző apparátusú összes hegedűt és brácsát tartalmazó Veress-kamarazenét (amely a pályázatának a célkitűzése), a 2020-ban induló és 2022 év végére befejező saját sorozata keretében a Bartók Emlékházban, a BMC-ben mutatják be.