A király, a püspök és az angol beteg

IV. Károly király több ízben is megkísérelte a magyar trón visszaszerzését. Ezt az eseményt nevezik királypuccsnak. Az első kísérlet nem sikerült, ezért a tavaszit ősszel egy újabb puccs követte, de ez is sikertelen volt. Az ex-uralkodó álöltözetben, hamis papírokkal Szombathelyen, a Püspökvárban szállt meg. Innen indult a fővárosba, sofőrje az Afrika-kutató, Almásy László volt, akinek személyét az Oscar-díjas Az angol beteg című film tett világszerte híressé. Amikor az I. világháború végén összeomlott az Osztrák-Magyar Monarchia, az 1916-ban megkoronázott császár és király, Habsburg IV. Károly 1918-ban felfüggesztette osztrák császári, majd magyar királyi jogainak gyakorlását, és lemondott a magyar ügyekben való részvételről. Elismerte az új magyarországi államformát. 1918-tól a királyságot népköztársaság váltotta fel, majd 1919-ben kikiáltották a Tanácsköztársaságot. Az ellenforradalmi rendszer nemzetgyűlése 1920február 27-én elfogadta az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló törvényt. Az államfői teendők ellátására ideiglenesen kormányzót neveztek ki. Március 1-jén Horthy Miklóst Magyarország kormányzójává választották. Király nélküli királyság lett hazánk. A király, IV. Károly nem tett le arról, hogy visszatérjen a trónra. Ehhez jogalapot is találtak: ez volt a lemondó nyilatkozat, mivel az nem terjedt ki uralkodói mivoltáról való lemondásra. Itthon erős volt a legitimista párt, ez Károly visszatérésétől várta a történelmi revízió megvalósulását Az utódállamok és az antant nagyhatalmak ellenezték a Habsburgok restaurációját, a kormányzó pedig nem foglalt állást a kérdésben. Károly száműzetéséből, Svájcból 1921. március 26-án hamis útlevéllel és álöltözetben Magyarországra érkezett, gróf Mikes János püspök palotájában szállt meg Szombathelyen, és tanácskozott Teleki Pál miniszterelnökkel. Másnap Budapestre utazott, ahol találkozott Horthy kormányzóval, ám megbeszélésük eredménytelenül zárult, így még aznap visszatért Szombathelyre.

Az antant-hatalmak figyelmeztették Horthyt, hogy nem támogatják IV. Károly visszatérését, a szomszédos államok pedig a tiltakoztak. Később a királlyal szemben lépett fel a hadsereg is, végül Károly áprilisban elhagyta hazánkat. Teleki nem sokkal később benyújtotta lemondását.

A király még egyszer kísérletet tett a trón visszaszerzésére, és már nem bízott Horthy lojalitásában. 1921. október 20-án feleségével repülőgéppel érkezett Dénesfára, nem sokkal később Rakovszky István személyében miniszterelnököt nevezett ki. 22-én Sopronból vonattal indult Budapestre, szinte akadálytalanul jutott el Budaörsig. Az antant és az utódállamok tiltakoztak, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Csehszlovákia pedig katonai együttműködésben állapodott meg a királypuccs sikere esetére.

A budaörsi attakban október 24-én a Gömbös Gyula által vezetett hadsereg szétszórta a királypárti egységeket. IV. Károlyt letartóztatták, és Tihanyba vitték, majd átadták az antant megbízottjainak. Madeira szigetére vitték, itt is halt meg 1922. április 1-jén. A második királypuccs további következménye volt, hogy a Nemzetgyűlés az antant nyomására 1921. november 6-án kimondta a Habsburg-ház trónfosztását, bár a királyság intézményét továbbra is fenntartotta.

A történet filmre kívánkozik, és számos szerzőt megihletett. A történet szereplői közül nemcsak gróf Mikes János püspök ismert a Vas megyeiek számára, de Almásy László, híres Afrika-kutató, térképész is, aki akkoriban élvezte a megyéspüspök támogatását. Nemcsak, hogy házat bérelt a városban, de autókereskedést is nyitott. A történet egyik érdekessége, hogy a királyt az puccs napján Almásy László fuvarozta a fővárosba. Így is mondhatnánk: a királypuccs sofőre nem más volt, mint Az angol beteg című film főhőseként világszerte híressé vált Almásy, aki az osztrák Borostyánkő településen született, és egy ideig Szombathelyen élt és dolgozott.